Ma délután többen megkérdezték, hogy vagyok. Persze, tudtam, hogy ez nem amolyan rutin kérdés, hanem leginkább arra kérdeznek rá, hogyan viselem a jó két hónapja történt szakítást. S természetesen ilyenkor utálok válaszolni, pedig csak az igazat tudom mondani: remekül vagyok – ha hiszed, ha nem! – és ez utóbbit már csak gondolatban teszem hozzá.

A legjobb az volt, amikor valamelyik bátor kérdező azt találta mondani: most ugye a gyerekeidnek élsz. No persze, az illetőnek nincs gyereke, ergo gőze sincs arról, hogy egy szülő, egy normális szülő attól a perctől fogva a gyerekeinek él, amint megfogantak. Talán még előbb. Amiatt, hogy most speciel nincs harmadik férfi az életemben, nem jelenti azt, hogy a gyerekek többlet figyelmet kapnak, vagy írhatnám azt is, hogy amiatt nem kapnak kevesebb figyelmet, gondoskodást, hogy van éppen pasim. Talán pont ezért viselik olyan jól, hogy hol van pasim, hol nincs, mivel az ő életük nem változik.

A felszabadult energiáimat a kedvteléseimbe, ergo önmagamba feccölöm, ami szerintem teljesen természetes. Már éppen ideje volt, mert … hiányzott. Ez az életem egyébként is arról szól, hogy leginkább magammal foglalkozzam (és itt jegyzem meg: ha már gyerekeket vállaltam, akkor őket fel is nevelem a tőlem telhető legjobban, és azt hiszem, jól is csinálom, más különben nem hozzám születtek volna).

Hazafelé a buszon megfogalmaztam egy vágyamat, ami elég rég (tavaly tavasz óta) él bennem, hol erősebben, hol gyengébben. Szeretnék egy barátot (ha másként nem megy, akkor egy olyan pasi-pasit), aki annyira odavan a salsáért, a zenéért, mint én. Vagyis ki tudom vele vesézni az éppen aktuális kedvencet, meg jókat tudok vele táncolni, zenéről beszélgetni, stb. S nem baj, ha jobban ért hozzá, mint én. Hogy most miért éppen férfi legyen az az illető, nem könnyű megmagyarázni. Talán azért él bennem ez a kép, mert … legjobban a pasikkal tudok kijönni. Egy nő-férfi barátságot abszolút könnyedén tudok kezelni, mivel magamat semleges neműként teszem bele a kapcsolatba. Bár vannak barátnőim, de …. sokszor szükségem van a férfi energiákra (hiszen nekem van női … asszem).

Lehet, hogy jövő hétvégén nem megyek a közeli nagyvárosnál messzebb. Ez az időjárás valahogy … nem sok kedvet ébreszt bennem az utazásra. Itthon is remekül meg tudok ázni. Szóval, inkább mozizok majd. Akkor lesz az infok szerint a mozi hétvége. Ha már mozi! A kölköket elviszem szombaton a Csillagok háborúja, Klónok háborúja c. rajzfilmre. Ők kértek rá, én meg… örömmel teszek eleget a kérésüknek.