Nagy merészség azt állítani, hogy a szex a házasság alapja, vagyis ha az kitűnő, akkor minden rendben van, működőképes a házasság. Íme egy idézet abból a cikkből, ami a bejegyzés megírására indított:

“– Azt mondod, a szex mindent visz?
– Azt. Mindennél fontosabb.” (nlcafe.hu)

Persze az ellenkezőjét sem lehet állítani, bár lehetnek és vannak is kivételek. A volt házasságom nem ezek közé tartozott. De nem részletezem, mert… mert ez a múlt, s nem akarok rajta újra rágódni. Szóval, két egészséges és szexualitásra képes ember között, ha ráadásul házastársak, elengedhetetlen a jó szex, hogy a házasságuk harmonikusabb és meghittebb lehessen. És most megint magamból, a saját igényeimből indulok ki. Cáfolnám a fenti állítást, ami a párbeszédrészletben van.
Bár a legutóbbi kapcsolatomban e téren jól voltam tartva, semmi panaszom nem lehetett. S ha végig tekintem a szexuális életem fejlődését, akkor azzal a hasonlattal élhetnék, hogy az ex mellett a még zöld levelekkel fedett rózsabimbóból egy színét már megmutató, nyiladozó virág lettem. De még előttem áll a teljes kibontakozás. Mellette és vele megéreztem, mi is lehet még ebből, bár – jelzem! – így is … hm… elégedett voltam.
Viszont nekem fontos, hogy egy párkapcsolatban intellektuálisan is ki legyek elégítve. A partneremnek, a páromnak hasonló intellektussal, érdeklődési körrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy akár óráig el tudjunk beszélgetni, amit igényelek. Egyáltalán nem bánom – sőt! -, ha okosabb nálam, mert szeretek felnézni egy pasasra, ha értelmes, tájékozott és intelligens. (Jelzem, hogy e téren is remekül kijöttünk az ex-szel! Más volt a bibi.)
Esetemben a szex, a testi örömszerzés az intimitás az egységélmény egyik formája, de csak az egyik és persze nem elhanyagolható része. De azonkívül sok máson is múlik egy házasság. Aki élt már egy párkapcsolatban, az tudja. Meg hát egyén függő a dolog. Kinek mi a fontos, a lényeges, mire született, mik az igényei, szükségletei.
Visszatérve a cikkre: annyival egyetértek, hogy az emberek nagy része elengedi magát egy bizonyos kor fölött, nem törődnek magukkal se testileg, se lelkileg, se szellemileg, és ez a szexuális életükre is kihat. Nemcsak ezt a területét nem ápolják az életüknek, hanem a többit sem. De ez ellen csak saját maguk tudnának tenni, csak akarniuk kellene, meg hinniük, hogy meg tudják tenni.

A fentiek ellenére nem érdekel, hogy mások hogyan élik meg a szexet a saját kapcsolatukban, leginkább a saját magammal törődöm, ami ugye természetes, de egyet biztos megfogadtam: alább nem adom. Az ex-szel megtapasztaltaktól csak még jobb jöhet! Az ex csak annyit mondott nekem viccesen tanácsként a jövőre nézve: ha egy pasi nem az én igényeimnek megfelelően közeledik felém a szex terén, akkor csak rúgjam le magamról.
No, igen! Korábban volt olyan, hogy eltűrtem dolgokat, mert azt hittem, én vagyok a balf.sz, de … ma már tudom, mit akarok és mire vagyok képes. Így a tanács, meg lesz fogadva, bár remélem, nem lesz rá szükség.