Nem vagyok gyakorlott vendéglátó, de ma úgy hozta a sors, hogy így is be kellett mutatkoznom. A főzést megosztva csináltunk, mind a négyünk résztvállalt belőle így vagy úgy. A menü jó részt az én ötletem volt. Beszélgettünk, főztünk, ettünk, fotókat néztünk, sétáltunk, majd hazamentek. Én meg gyorsan a mosogatásba feledkeztem, mert egyébként a hirtelen rám törő egyedülléttel foglalkoztam volna, ami nagy hiba lett volna.

Régen voltam már így, hogy örültem a társaságnak, és sajnáltam, amikor mögöttük bezárult a bejárati ajtó. Remélem, ők is jól érezték magukat nálam.

És nem zaklatott fel, hogy az ex volt az egyik vendég. Örülök, hogy már mint jóbarátja tudok a közelében lenni.