Olyasmi érzés ez, mintha hosszú mankózás után támaszték nélkül maradva kellene a saját lábamon megállnom.

Azt hiszem, tudom, mit kell megtanulnom ebben az életben: az idejében való elengedést és továbblépést. Amikor már látszik, hogy nem működik akár az adott párkapcsolat, akár egyéb dolog (munka, más projekt), erőt venni magamon, és otthagyni. Nem pedig benne maradni, és bízni abban, hogy idővel jobb lesz, illetve magamat hibáztatni és javítgatni mindenáron, mert nem működik a dolog.