Kicsit önigazolásnak érzem Kepes szavait (nlcafe.hu):
“Nem is értem azokat, akik mernek másoknak receptet adni. Milyen receptet adhatnék, amikor még a saját egyensúlyom megtalálásával is naponta bajlódom?”
Nagyon tetszik az a példabeszéd, ami arról szól, hogy egy mester is csak akkor mondja egy anya gyerekének, hogy ne egyen cukrot, amikor már egy hétig ő sem evett.

S észrevettem: leginkább akkor nem kapok (kéretlen) tanácsot, amikor legégetőbb szükségem lenne rá. Mikor én szeretném, ha valaki adnak egy olyan megoldási receptet, ami nálam (is) beválik.