Írjak, mit írjak?
Mi minden történt az elmúlt napokban?
Hát pl. olyasmi, hogy azt hittük, hogy lesz évzáró az iskolában, és szépen felöltöztünk, elgyalogoltunk, s közben pedig csak a következő szombaton lesz. Megnyugtató volt, hogy egy másik anyuka a fiával hasonlóan hitte.
Aztán voltunk moziban is. Nekem tetszett Narnia történetének második része.
Vasárnap közös főzés, majd kis pihi és kihasználása a … kedvező alkalomnak. Volt gyertyafújás (no, igen! – néhány nap múlva egy évvel idősebb leszek), séta. Este kispolgárian tévét néztünk, és … én bealudtam a film vége előtt. Reggel persze elmeséltettem Vele a “happy end”-et, ami nem is igazán volt az.

A mai nap szépen kezdődött. Viszont a munkahelyen a délelőttöm a bolondok házára hajazott. Délre kipipáltam a dolgok nagy részét, és úgy döntöttem, megállítom a munkafolyamot, vagy legalábbis lassabb mederbe terelem. Sikerült, mivel a délután már sokkal, de sokkal lazább volt.
Estére futást terveztem mozgás gyanánt. Sikerült negyven percet loholnom, amit remek teljesítménynek könyvelek el ahhoz képest, hogy mostanában csak görkorizni voltam.
Jah, erről jut eszembe! Múltkoriban meséltem benn, a munkahelyen, hogy görkorizok. Megkérdi az egyik, nálam idősebb kolléga:
– Nem vagy már a görkorcsolyához idős?
Igyekeztem poénra venni, de azért visszakérdeztem:
– Miért? Öregnek nézel?
– Hát Te árultad el múltkor a korodat – válaszolta.
Ezzel az epizóddal belopta magát a szívembe. … Hm, természetesen nem vettem az egészet komolyan, s azóta is kedvemre görkorizgatok, mert nagyon élvezem.