Mint egy működő vulkán. Olyan vagyok. Az érzéseimmel azonosítom magam, és amilyen éppen ellep, az energia azt táplálja. Ha lelkesedem, ha örülök, akkor egy öröm gombóc vagyok. Ha szeretek, akkor szinte perzselek. Ilyenkor nagyon békés vulkán vagyok: szépen eregetem a füstgomolyagomat, és a láva vígan fortyog bennem.

Egy vulkán, ha haragos, kitör. Szikrázik, ömlik belőle a láva, szabadon, amerre lát. Talán még nem találták fel a vulkáni energia hasznosítását, de ha ezt az energiát finoman kordában tartva irányítjuk hasznos hasznosítása felé, akkor csak pozitív dolgokat lehet belőle nyerni.

Mi történik, ha egy vulkánt lekorlátoznak, eldugaszolnak, hogy nem fortyogjon, véletlenül se törjön ki? Talán írnom sem kell, hogy ez egy remek költői kérdés: a vulkán felrobban.

A vulkán úgy döntött, ezentúl szépen működik, és mindig akadálymentesen hagyja, hogy az energia békésen áramoljon ki belőle.