Néhány hónapja ismerjük egymást. Inkább csak köszönés szintjén. Láttam rajta, hogy mindig örül, ha lát, ha elrobogok mellette kifele vagy befele menet. Sejtettem, hogy tetszem neki mint nő.
Aztán ma reggel elmondta valaki, hogy így van. Az első pillanattól kezdve csodál engem, rajong értem. S elhangzott az életem eddigi legfurcsább “bókja”, amit kaptam: a srác szerint még pukim is rózsa illatú lehet.
szánalmas….
😀