Ülünk az autóban. Anyu vezet, én az anyósülésen, a gyermekeim hátul üldögélnek. A főút mellett szántóföldek. A távolban repce sárgállik. A kisebbik megszólal:
– Sárga a fű.
Anyu:
– Az nem fű, hanem repce.
A következő két-három percben repce-oktatás folyik. A kisebbik megszólal:
– De sárga a fű.
– Most magyaráztam el, hogy az repce – így Anyu.
– Akkoris sárga a fű – zárja le a beszélgetést a hat és féléves kisebbikem.