Valóra vált újra egy “vágyam”.

Egy-két éve összehozott a sors egy emberrel. De csak közvetve. Valami oknál fogva felfigyeltem rá, s úgy gondoltam, megértenénk egymást. Az szerint is, aki mindkettőnket ismer (valamennyire), mi egy hullámhosszon vagyunk.

Aztán a sors tovább görgette – vágyam szerint (?) – az életeink gombolyagjait, és egymás közelébe hozta, majd egymás mellé igazította. Találkoztunk, s már beszélgettünk is.

Kíváncsi vagyok rá mint emberre, és arra is, miért kellett vele találkoznom.