Ha eddig azért nem írtam oly gyakran, mert … egyszerű ihlethiányban szenvedtem, most azért nem, mert enyhén szólva tegnap este is mosott sz.rként ültem a gép előtt, és az agyam is az életfenntartáshoz szükséges aktivitásra volt csak képes. Persze azért 10-ig néztem a tévét. Viszont jó sokáig aludtam.
És álmodtam is. Vele. No, nem éppen azt a full romantikus történetet, amiről úgy igazán szívesen álmod(oz)nék, s nem is volt boldog vég sem. Talán vég sem. Csak egy érzés. Mindenesetre igyekszem megfejteni.

Nem tudom, ma mit akarok csinálni. Vannak tervek, amik utazással járnak, és végülis az idő is egész rendben van hozzá: süt a nap, tiszta, felhő mentes az ég. … majd meg látom.