Hat óra is elmúlt, mikor az ágyába dőltünk. És jubiláltunk… Aztán beállítottam a mobilt, hogy negyed kilenckor riasszon, hogy a kilences buszt elérjem. Összebújva aludtunk el, és imádtam a teste melegét. Azt, hogy mellettem szuszog.

“Jó reggelt, Magyarország!” – berregett a mobilom, és szundira nyomtam, mert egy porcikám se kívánta az alig másfél óra alvás utáni ébredés. S azt sem, hogy mellőle ki kell kelnem az ágyból. Mindig elfogadtam, ha ébredni és menni kellett, de most valami húzott vissza. Úgy indultam és értem haza, hogy az egyik részem ott maradt Vele, mert az Egész Vele szeretett volna maradni.

A buli egyébként remek volt.

És a harmadik dolog, ami hazaérkezésem után tettem, az a porszívózás volt. A portörlésre nem vettem még magam rá. De érik…

Ja, és minden csupa-csupa hó. Még most is hózik.