Ez már járt nekünk. Egy év után. Három nap teljes együttlét. S úgy zártuk, hogy két nap múlva délelőtt ugyanott.

Elröpült, mint egy pillanat, pedig … Néztünk Macskafogót, mindkét részt felcserélt sorrendben, az egyiket moziban, a másikat dvd-ről, s megállapítottuk, hogy a második rész poénos, az első rész hót unalom. Megjegyzem, hogy a moziban a film vége felé már a vállára hajtottam a fejem, és hajszálon múlt, hogy be ne aludjak. Viszont a film záró zenéje jó kis salsa ritmusos, s aki megszerzi nekem, annak egy évig hálás leszek.

Ettünk halászlét a közeli vendéglőben, főzött nekem zöldséges rizst, mert mindig azt kérek, hiszen istenien készíti. Szalonnáztunk éjnek ideén, mert úgy esett kedvünk. Aztán együtt is főztünk, s az is remekül sikerült.

Megajándékoztuk egymást. És mindkettőnk olyasmit kapott a másiktól, amire vágyott. Én egy egérkét feltekerődő dróttal és világító testtel.

Hogy mi mindent csináltunk még együtt, azt most nem részletezném. Ki-ki fantáziájára bízom.

Ma reggel hazafelé bevásároltam, aztán szétnéztem a netem, majd rendet raktam, porszívóztam, fát felállítottam, feldíszítettem, most pedig várok arra, hogy kész legyen a párolt zöldségem az ebédre. A gyerekek is nemsokára megérkeznek. Ajándékaik már a fa alatt várják őket.