És akkor most jöhet(ne) egy áradozós bejegyzés a hétvégéről!

Pénteken igyekeztem hamar odaérni Hozzá. A délutánt remekül eltöltöttük, s bár az álmosság és egy enyhe fejfájás az alvást szorgalmazták volna, valahogy nem ment az nekem.
Aztán összeszedelőzködtünk, igaz, egy porcikánk sem kívánta az aznap esti bulit. Eső, taxi, zene és tánc. Végül mégiscsak egy kellemes táncos este, éjjel sikeredett.

Hazaértünk, és … és … és … a maradék időben egy icipicit szundítottunk is, majd Ő elment dolgozni. Maradtam, és vártam a vasárnap reggelt.
A hétvége utolsó napján elmentünk sétálni a folyó partra. Ettünk csipkebogyót, láttunk rókát. Ebédeltünk finomat. Megnéztük a 300-at, … és … és … és utána csináltunk magunknak mákosgubát. Isteni lett, jól laktunk. Ezek után nem csoda, ha hamar lámpaoltás lett. Meg reggel…

S itt egy újabb hét.