Erre ma legalább ötször emlékeztettem magam. Leginkább szombatnak érzem, bár ha úgy veszem, akkor lehetne vasárnap, hiszen tegnap már munkaszüneti nap volt.

Sétáltunk egyet a napsütésben. Haza felé a kisebbik önállósította magát, és egy másik úton ment. Engedélyem nélkül. Persze, hogy aggódtam! Veréssel fenyegetőztem, de természetesen megúszta. Vigyorogva várt minket a ház mellett. Én örültem, hogy egyben van. Mindenesetre kapott egy gyors fejmosást.
Most Jedi visszatért néznek, és mindjárt csatlakozom hozzájuk. Ez is egy nap … volt, és még nincs vége.