Álmodom. Erdőről sárguló, pirosló falevelekkel, mellyek avarrá lesznek. Még zöldellő tisztásokról. Házról, ami közel van az erdőhöz.
Csend van. Csak a fák levelei suhognak, a madarak csiripelnek. A természet neszez.
A nap melegíti a levegőt és a bőröm.

Az éjszaka sötét, és csak a ház fényei törik meg a sötétséget. A csillagok, a Hold előbukkan a felhők mögül.

A szobában a mozdulataim törik meg a csendet. Ülök a fotelban, kezemben bögre. Benne forró tea. Mosolygok.
Rá mosolygok.