A délutánról az jut az eszembe, hogy kettő az egyben. Hm. Így még nem, de volt már hasonló.

Találtam egész jó salsa dalokat … újra. S megint listát fogok készíteni, ha végre a fotókkal végzek.

Igyekszem csitítani magam, de egyre türelmetlenebb kezdek lenni, ahogy közeleg a hazaérkezésének napja. Hajajaj!
Pedig valahol óvatos vagyok. És a következő néhány napban eldöntöm: teljesen 100 %-ban bevállalom vagy óvatoskodom. Az elsőt megérdemelnénk mind a kettőnk, csak nem tudom, elbírja-e azt, amit tőlem kaphat. Az utóbbi, mint tudjuk, kompromisszum lenne, ami pedig az ördög főzete. S már most tudom, mit fogok választani. Asszondják, bátraké a szerencse.