Éjjel hazaérve rájöttem, hogy egy fél délután nem lesz elég a mosáshoz. Illetve elég lenne, csakhát meg is kellene száradnia ruhának legkésőbb péntek reggelig. Ezért már éjjel bepakoltam egy adagot a mosógépbe, hogy hajnalban motyogassa ki, mire felébredek.
Így is tett. Mire felébredtem a motyógép zajára. Erre magamra zártam a szobaajtót, és aludtam tovább az ébresztőóra csipogásáig.
Félálomban kiteregettem, majd beraktam a következő kupac ruhát. Egy rövid program még bőven belefér, gondoltam. Molyolás az interneten, kávézás, mosakodás, hajmosás, és máris hajinthattam kifelé a fehéreket a szárítóra. Mivel még a hajszárítás és egyéb internetes molyolás hátra volt, a strandtáskámat is kimostam.
Aztán jöttem dolgozni.

Ma hazamegyek. Alszok egyet, kimosok két kis adag színes ruhát, és – megint – becsomagolok a bőröndömbe. Holnap utazom. De jó is lesz nekem!