Belealudtam az esti sorozatba. Tán fáradt voltam. Reggel is az akaraterő dolgozott bennem, hogy a napüdvözletet megcsináljam. A meditálásomról jobb nem beszélni. Az elmúlt hónapokban valahogy csak álomba tudom magam transzcendálni. Pedig nem érzem magam eszeveszetten fáradtnak.
Azért van bennem csekély remény arra, hogy a két hét tengerparti nyaralás alatt egy egész évre előre kialszom magam.

Nem, nem izgulok az utazás miatt. Készülök, mert még van bővel elintéznivalóm. Pl. nem ártana néhány eurót váltanom. Ez speciel most munkába jövet jutott az eszembe.

Kacérkodom egy mp3-lejátszó vételével. (Aki ismer, az tudja, hogy nálam a kacérkodást hamar tett követi. … izé… nem úgy,… bár …)

Na, jól van. Azt hiszem, rám fér a két hét pihenés.