Egy hete ajánlottak nekem egy könyvet. Megvettem, olvasom, és azt mondom: néhány dolog az életemmel kapcsolatban tiszta lett. Azt hiszem, most már tudom, miért váltam el, és miért jó, hogy így lett. Az elmúlt két évben két válásom is volt, igaz, az utóbbi esetében nem voltunk házasok. De elváltam tőle.

A két kapcsolat nem adta azt a szabadságot, amit akkor a lelkem mélyén igényeltem volna, és ma már az az alap. Tudom, mindez leginkább rajtam áll, és főként én hódoltam be ennek a két embernek, saját magam kötöztem le magamat az érzelmekkel, a ragaszkodással.

Lassan kikristályosodik bennem, hogy számomra mi az ideális kapcsolat (és milyen az ideális férfi). Tudom azt is, hogy ez megvalósuljon, még változnom kell. Már látom a következő lépcsőfokok egyikét, amelyre való lépést meg fogom oldani. Előbb-utóbb, amikor megérek rá.

Vele kapcsolatban is letisztáztam magamban mindent. Örülök, hogy így történt, ahogy. S bármennyire fantasztikus Vele (jelzem: minden téren!), el kell engednünk egymást. Még Neki is, pedig Ő előbb látta, hogy mi ketten nem. Rám már más vár, és Neki is másfelé fordul az útja. Szeretem, és csak hálás lehetek Neki minden együtt töltött percért. Borsó meg a héja.