Az egyik blogon olvastam egy Osho idézetet.  Arról szólt, hogy az emberek nagy része azért lesz szerelmes, mert egyedül érzi magát. Lehet benne vlmi, mert jó érzés tartozni valakihez, akit nagyon fontosnak tartol az életedben, s ha nincs ilyen, akkor egy piszok ürességet érezhetsz magadban. És ennek nem így kéne lennie.

Az origón pedig a házasságról olvastam egy cikket. Hogy többek között – vagy esetleg csak emiatt – a másikkal szemben felállított irreális elvárások nem beteljesülése miatt mennek tönkre a házasságok. Ebben igaza van J-nek. A semmiért nem cseréli fel a semmit. Kegyetlenül hangzik, de ilyen hozzáállás mellett, ahogyan az emberek (köztük én is) házasodnak … hát bizony, tökre mindegy kihez mész hozzá.