Mindig azokból lesznek a legnagyobb szerelmek, amik csak úgy belecsöppennek az életembe. Mikor nem gondolom, hogy megtörténik, viszont érzem, hogy itt az ideje, mert már megvan a helye. És akkor megjelenik. Először csak magával sodor, aztán már vissza-visszavonz magához. Nem ereszt, és én nem is akarok szabadulni. Minden pillanat édes, kábító, felemelő.

Ezért újra és újra meghallgatom. A Dalt.