Egy szar éjszaka után hívtam fel. Nem ő generálta közvetlenül a nyugtalanságom, viszont valahol hozzá kapcsolódott. Két órát beszéltünk, és örülök, hogy hajlandó volt rá. Mint mindig. És így sikerült tisztáznunk félregondolásokat, egymás mellett elbeszéléseket. Így már én is látom, amit látnom kell, és ő is megteszi ugyanezt az ő oldalán.

Leesett a mázsás kő? Húú, basszus! Bizony le!

Tanulságot levonta mindkettőnk: a szív elől nem lehet elfutni, mert előbb-utóbb megbosszulja magát a gyávaság.