Egy kis lazításként itt egy régi-régi saját vers (1989-ből) :

Szökőkút,
Mint a szív,
Szétszökik
Szerte szét.

Színes rét,
Őrült vágy,
Lassú láng,
Szerelem.

Ömlő víz,
Zúgó fák,
Végtelen
Érzelem.

Mérges vész,
Kérges szív:
Vértelen
Emberek.

Lakatra
Zárt képek,
Méteres
Vázlatok.

Ezernyi
Kérdésként
Bábeli
Fájdalom!