Tegnapelőtt reggel a közeli boltban megláttam egy csinos, kék színű ásványvizes palackot. Tele buborékos vízzel. Már akkor megtetszett, és gondoltam, alkalomadtán egyet beszerzek magamnak. Aztán ez az alkalom tegnap jött el. Oly céllal vásároltam meg, hogy jó lesz itt az irodában ivóvizet tárolni benne. E tekintetben elsősorban a főnökömre gondoltam, mert velem hozatja (ha eszébe jut) a női mosdóból a ivóvizet, ha éppen arra járok.
Hogy hol járt az esze, mikor fennen hangoztattam (legalább 5-ször), hogy miatta lett véve a bottiglia, nem tudom, de lebolondoztam, mikor munkaidő vége felé a kukából (no, igen!) szedtem ki a palackot. Ugyanis miután kiöntötte belőle az utolsó két deci ásványvizet, egy mozdulattal a szemetesbe hajintotta.
Férfiak! – gondoltam egy nagy sóhaj mellett.
nálam is ez lett volna a sorsa… csak hogy megnyugtassalak. (vegyél legközelebb üvegből készültet és igen cifrát, hogy úgy érezze, meg kell kérdeznie, hogy vajon ki lehet-e dobni?)
Nem, nem sikerült megnyugtatnod. 😀
De most már biztosan tudom, amit eddig csak tudtam: igazi férfi vagy! 🙂