Nagy élményt nyújtok. Már azzal is, ha nem szólalok meg. Ez utóbbi cselekvést pedig most előszeretettel gyakorlom, ugyanis a hangom, a normális, a megszokott, nyaralni ment. Helyette egy valami maradt, amiről ugyan nem tudom, milyen, hiszen én nem hallom, csak azt a változatát, ami itt bennem zeng. Izé… vinnyog.

Tehát az a csütörtöki vírus a hangszálaimat vette célba, és ott rajcsúrozik vagy két napja.

Az éjszakám olyan volt, amilyen. Többször arra ébredtem, hogy a szám ki van száradva, mert rajta szedem a levegőt. Az orrom eldugulósat játszott. Hogy az alvóban töltött idő alatt se unatkozzam, álmodtam. De még milyen hülyeséget! Kár, hogy a történet nem rémlik, csak egy érzet és egy halvány kép darab maradt utána. Esküszöm, valami űrhajó is volt benne.

Ja, mellesleg csobogásra ébredtem. A nagyobbik pisilt a wc-n. Ugyan volt egy sejtésem, hogy mellé, de aztán nem ellenőriztem. Reggel kaptam enyhe gutaütést, mikor láttam a jelentős pisi maradványt a wc mögött és mellett a padlón. Takarítás. Persze én! Azt hiszem, kötelezővé fogom tenni az ülve pisilést éjjel és nappal.

Egyébként éppen nem esik az eső. Meg felhős az ég. Dolgozgatok, és ilyenek.