Megvolt a tegnapra eső lelkizés is. Vagy minek nevezzem. Egyszerűen nem tudok mit tenni, csak mindent ráhagyok a férjemre. Most tényleg nála van a labda. Rajta múlik sok minden. Én csak abban hiszek, hogy minden a legjobbak szerint fog alakulni.

Most meg már tényleg előttem a nagy-nagy bizonytalanság. J. bemondta az unalmast. Az ő dolga. Az enyém meg az enyém. Én bevállaltam ezt az egészet, s mindent, ami velejár. A csalódást is, már ha lehet azt mondani, hogy csalódtam. Nem, nem …. Az élet megy tovább, az élet a lehetőségek tárháza…