Már megkaptam az ajándékomat. A Természettől. Szép, napsütéses reggel, ami hangulatot ad, és csak imádni lehet. A mai napra a koronát az esti salsa teszi majd.

Sosem volt még olyan igazi, bensőséges nőnapom. Csak a sablon. Virág az osztálytársaktól, az aktuális férfikollégáktól, a cégtől és a házasságom alatt a volt férjtől. Vagy az aktuális baráttól egy képeslap. Kaptam, mert megszokás, …. mert jár. Én meg örültem, mert kaptam, … mert eszükbe jutottam.

Nőnap. Ami akkor valódi, ha a mindennapok igaza áll mögötte. Egy jelkép, ami az év összes napját kellene, hogy képviselje. Olyan, mint a többi neves és nemes ünnepnap. A mi ünnepünk. Az én ünnepem. Azért, hogy emlékezzem arra, hogy Nő vagyok. 

A világ egyik pólusához tartozom. És egyre jobban megy ez nekem. Szeretem, hogy Nő vagyok. Csodálatos dolog. 

Férfi! Nem felejtem el, hogy nélküled én nem lehetek igazi NŐ. Mert az egyik pólusnak szüksége van a másikra. Rád, a FÉRFI-re. Hogy szemeidben nap mint nap újra lássam magam mint NŐ.