A mélyrepülésnek vége.
Azért jó, hogy hastáncosnő leszek a farsangon, mert legalább végre (4 év után) lesz egy teljes ruhám. Igaz, nadrágos, de teljes. A tegnapi nap szorgos munkájának köszönhetően sokat haladtam előre a melltartó díszítésében. Először flitterezek és gyöngyözök, és ahhoz képest szerintem egész ügyesen. No, igen, a kézi munkámra sose volt panasz. 😛
A tegnap délutáni alvásom is igen kielégítőre sikeredett. Nem tudom, mivel érdemeltem ki. És azt sem, mennyire ciki ezzel eldicsekedni Neki.
Ma megyünk programozni. A gyerekekkel, és aztán Ő is csatlakozik hozzánk.
És még csak annyit. Ez egy blog. Egy szemétláda. Olyan, mint a legkedvesebb barát/nő, akinek – majdnem – mindent. Legalább ide nyüszöghessem ki magam. Ha másnak nem lehet. És újból felhívnám a figyelmet arra, hogy amit leírok lelkizést, azt úgy kell komolyan venni, mint egy illúziót.
off:
Lissza, most üzemelem be a google readert és az rss-edet javítanom kellett, a lap alján lévő linkedet: — feed://http//lissza.hu/?feed=rss2 — javaslom javítsd te is erre–> — http://lissza.hu/?feed=rss2 — ez a jó 😉
ugyanígy a kommentesnél
/off
És amikor nem lelkizel ,hanem örülsz azt nem kell illúziónak venni ? Miért természetes az embereknek a harag, depresszió , lehangoltság a boldogságot pedig természetellenes, és nem gyakori ? ,pedig a boldogság az ember alaptermészete. És miért akarják az emberek csak a jó oldalukat mutatni másoknak, miért színészkedik mindenki ?
Zora! Köszi a figyelmeztetést. Gondolom a ruhacsere alatt módosult, és nem figyeltem erre. 🙂
Most nézem, hogy ezt adja automatikusan. Még nem tudom, hol keressem a forrást, de ha ráakadok akkor… javítom. Addig is alá teszem vagy mi az általad javasoltat. 🙂
Zita!
Szeritem alapvetően tévedés, hogy a boldogság az ember alaptermészete. Saját magamból kiindulva azért természetellenes a boldogság, mert alapvetően elég sok hülyeség, és lehangoló dolog történik, és már úgymond hozzászoktam ezekhez a dolgokhoz. Talán ezért is természetes ez az egész. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem örülök kisebb dolgoknak, amik lehet, hogy másoknak jelentéktelen dolgoknak tűnnének.
Az meg, hogy az emberek a jó oldalukat akarják a másiknak mutatni, nem feltétlen színészkedés. Gondolj csak bele – elmész mondjuk egy meghallgatásra munka ügyben, a jó oldaladat próbálod mutatni, mert csak úgy tudod magad “eladni”. Vagy mondjuk ha megismerkedsz új emberekkel…úgy mész oda hozzájuk, hogy bemutatod, te mennyire összetört, depressziós, magányos alak vagy, vagy próbálod inkább a vidám, humoros, társasági oldaladat mutatni?!
Tapasztald meg a magasabb tudatállapotokat és rájössz, hogy mi is valójában a boldogság, az első 3 tudatszinten az elme boldogsága a külső tényezőktől függ, ezen túl már metapasztalja az egységet ahol határtalan boldogságra lel és egy idő után már ez állandósul ,itt már a hangulatot nem befojásolják a “külső tényezők. De ezt majd elmagyarazázza neked “Lissza” és ,ha kell segít neked ,kérd meg ne csak magával foglalkozzon.
Jóska! Átengedem Neked ezen megtisztelő feladatot. Én annyira le vagyok foglalva magammal, hogy erre szemernyi időm sincsen. 😀
Kedves BigDady! Ha kíváncsi vagy az örök boldogság megtapasztalására, megadom David Zita, azaz Jóska emilcímét, és ketten konzultáljátok meg magán levelezésben a dolgot. 🙂
Ömm…erre nem igazán tudok mit mondani. Ok, laikus vagyok, meg minden, de nem igazán hiszek az ilyen pszichoizékben, illetve spirituális dolgokban, meg magasabb tudatállapotban. Én egyszerű halandó vagyok, megvannak a magam bajai, amiket igyekszem megoldani a magam egyszerű módján.
Bár nem azt mondom, hogy lehetetlen a dolog, de valahogy elég valószínűtlennek tűnik a számomra ez az egész.