– Mégis találkozunk vasárnap. Eljön hozzánk. Nos, egyelőre nem írok többet erről, mert … na, azért.

– Bolond vagyok. Csak mosolygok ezen. Nagy a szívem és … elférnek benne.

– Összeszereltem a kisszekrénykét is. Lassan egész pofás lesz a lakás. Holnap még egy kép számára bekalapálok egy szöget ide a gép fölé a falba.

– Állítom össze a salsa zene cd anyagát, amit jövő péntekre ígértem. Eddig 12 dalt válogattam össze. Még van egy újonnan beszerzett cd, amin vidám muzsikák vannak. Holnap bemásolom a gépre, aztán párat kiválasztok onnan is.

– Szemezek az Ellával. Bevállaljam vagy sem? Vajon a pluginok bírni fogják? Lehetne egy demojuk róla: változott-e az admin felület, stb.

– Apropó, plugin! Áldom – szerintem az összes wp-s – az Akismet kitalálóját, létrehozóját. Úgy fogdossa össze a spameket, hogy öröm törölni őket. A pillangószíves blog admin felületére jó ideje nem néztem be. Csupán csak 49 db spamet gyűjtött be az Akismet. Egy gombnyomás volt a törlésük.

– Don Omar Conteo-ját sikerült letöltenem a netről. Tudtam én, hogy meglesz ez is. Istenem! Más is ennyire könnyen menne!

– Szeretni egyszerű. És még sem. Mert az egó úgy belepofázik az ember dolgaiba, hogy utálat nézni. Pedig … szeretném szeretni. Minden gondolkodás, mérlegelés nélkül. Nem azt nézni, vajon szabad-e kimutatni vagy sem, illik, vagy nem illik. Csak örülni annak, hogy ő létezik, hogy beszélhetek vele, vagy láthatom. Hogy neki adhatom a mosolyomat, és a szemében megláthatom magam. Hogy vele nevethetek, és vele hallgathatom a csendet. Sokat szeretnék? Túl sokat?

Pál utcai fiúk : Egyszer majdEgyszer, majd írok egy dalt neked
Ha hallod majd, biztosan én leszek
Akire vársz, és akiért élsz
Aki mellett semmitől se félsz