Régi dal. Imádom. Mindig és örökké. PUF. A bál. 1991-94. Az őskor.
Most élvezkedem. Elővettem a magnót, kikapartam a dobozból a kazettát. A headset csatlakoztatva, és máris ordít a zene a füleimbe. Mintha nem is telt volna el tizeniksz év. Minden dal hozza magát.
“Sajnálom, ha felkavartam … Felejts el és úgy a jó…”
“Az álmom visszajár, mint a halál, olyan biztosan jön….”
“Túl szép volt, hogy igaz legyen, túlságosan meztelen …”
Fiatal lányok – az egyik nagy sláger.
“Behunyom a két szemem, eltűnik a félelem, kezdődhet az életem! Most kezdődjék a Tánc!”
“Isten ma rád néz fentről, hogy lássa, élsz-e még, hogy bírod-e még?”
“A tegnap nagyon messze már, egy tiszta folt a lelkemen…”
“Feküdj le mellém, ölelj magadhoz, távol a Földtől, közel a Naphoz, az utolsó előtti háború után.”
Középiskolás koromban nem voltam annyira oda értük, aztán Debrecenben egy buli után beszélgettem először Lecsóval, azóta többször megnéztem Őket. Van mondanivalója.
Én csak az zenéjüket ismerem egy-két album erejéig, de nagyon tetszik. Jó újra hallgatni.