Felettébb nagy élményt nyújt a pár órája a szárítóról leszedett és magamra öltött fehér szabadidő nadrág sóskával való leevése. Egy kis tisztogatás után, úgy gondoltam, hogy a következő fehér mosásig kibírja. Hordva.

A sütőm még sem olyan gizda, csak még gizdább. Lelke van. Lehet használni, csak folyamatos szabályozással. Tehát kényes dolgokat (sütemények) még mindig nem lehet sütni benne.

Ha egyszer feldíszítettem a fenyőfát, akkor azt le is kell díszíteni. Úgy néhány perc múlva neki is fogok. A lelkierő gyűjtés folyamatban…

És azt nem értem, miért kell összeköpködni a monitort. A gyerekekre gondolok. De most felrémlik a volt párom monitorja (nem a laptopé), ami ugyan ilyen pöttyös volt – gondolom, ő köpködte össze. Egyébként nem volt szabad hozzányúlni a képernyőhöz. De letakarítani sem.

Akár mennyire trendi leszólni a Szex és N.Y. c. sorozatot, akkor is azt kell mondanom, hogy igenis sok valós élethelyzetet dolgoznak fel. Pl. azt, hogy két, sok mindent magába foglaló randi után megírhatok-e egy érdeklődő sms-t vagy sem.

Frissítés: Sms-ügyet túlspiláztam. De legalább tudom, hogy már alig fáj a torka. – A fenyőfát pedig csütörtökön öltöztetem le, ha nem jön közbe semmi. Addig féllábon bírja ki!