Töröltem bejegyzésrészt. Miért? Mert nem igazán lett úgy megfogalmazva, hogy a tényleges gondolataimat lefedje. Nem javítok, nem helyesbítek. Én tudom, mit akartam oda írni, és ez a lényeg.

Inkább átgondolom, hogy van-e jogom bizonyos dolgokra. Megérdemlem-e. De valószínűleg ennek eldöntését a sorsra hagyom.

Ez idáig illúzióba ringattam magam, de kellett ez a délelőtt, hogy rájöjjek: nincs szükségem erre. Így hát itt az idő mindenfajta szál elvágására. Egy hete megtettem a múltam egyik részével, most legyen végleg meg a másikkal is. Hogy is mondja az angol? I am fed up. Inkább felrúgok mindent, de nem akarom, hogy a múlt bármilyen formában visszatérjen (úgyis vissza fog, ha úgy kell legyen). Most már ehhez fogom tartani magam. Így a legtisztább.
Hm. Tiszta lap. Ha most nem ragadom meg a lehetőséget, elszalasztom.
Egyszer volt, hol nem volt. … és itt az End.