“Két nő összezárva egy irodában vagy összevész, vagy jókat rötyög. Mindenen, mert az úgy jó. Kolléganővel ez utóbbit műveljük. Mind a kettőnknek napja van, úgy tűnik.

Mutatom neki a kis műanyag nyuszit, amit az ovis gyermekem nyúlt le az oviból, hogy emlékszik-e rá az ovis korából. Nagy lelkesen nézi, majd megjegyzi, hogy nem is volt ovis. Jaaaa!”