Ez a kérdés vár megoldásra már egy ideje. Nálam. Nőiesednem kell. Vagyis inkább kéne. Néhány ember szerint. De azért halkan megsúgom: szerintem én így vagyok jó, ahogy vagyok.
Mi tesz egy nőnemű embert nővé? Hosszú haj? Smink? Szoknya? Magassarkú cipő? Vagy a viselkedése? Ahogy megéli önmagát, a nőiségét? Azt hiszem, a külsőségeket a legkönnyebb megvalósítani, a többit annál nehezebb. Bár engem pisztollyal kellene fenyegetni, hogy mindennap magassarkút, kosztümöt és sminket hordjak. De nem mondom azt, hogy “soha”, mert még változhatok. Lám, van már egy pirosnak mondott bordó telefonom. Akkor esetemben marad a belülről kisugárzó női(es)ség. Hm. Kemény dió. Meghatározhatatlan és szerintem szubjektív. Valószínűleg vannak egységes jellemzők is, de azt én nem tudnám meghatározni.
Külső adottságokon átsugárzó nőiség: Ha magamat veszem példának, egyetlen “fegyveremről” van tudomásom, ami meglehetősen sokszor működik, még fénykép útján is: a mosolyom. Igaz, nem régiben egy kedves úriember felhívta a figyelmemet arra, hogy a szemeim sem elhanyagolhatóak (ízlések és pofonok). Nos, ezek olyan külső jegyek, amit a természet adott nekem, és ezeket kell, úgy mond, élettel megtöltenem. Mint oly sok más nőnek (meg férfinak a saját testét tekintve, ha Férfi szeretne lenni). Hiába szép vonalú egy száj, ha fagyos és üres a mosoly. Lehet szép színű egy szem hosszú szempillákkal övezve, ha bamba tekintet jön át rajta. (ha lehet, legalább értelmet sugározzon!) Sminkelheti csodaszépre magát egy nő, ha kisugárzása a nullával egyenlő. Csak egy baba lesz.
Szóval minden érthető, ugye? A kisugárzás a lényeg. Az önmagunk teljességében való megélése. És máris fel van adva a lecke (lecek)! Bezony! Ugyanis nem sok nő (de itt a férfiakat is nyugodtan említhetném) van manapság, aki tudatában van önmagának. Csak elég a szemükbe nézni, vagy a bőrükre, hajukra tekinteni. Fakultság, fakultság, fakultság. És bizony ez nem csak az ő hibájuk, hanem a férfiaké is. Ez egy oda-visszaműködő játszma. Ha te férfinak éled meg magad, és nőnek tekintesz engem, akkor én Nő vagyok. Ha én NŐ vagyok, és téged férfinak tekintelek, akkor te Férfi vagy. Mert én akkor leszek igazán Nő, ha te Férfi vagy, és te az én viszonylatomban látod meg igazán saját Férfiségedet. Ez egy egymást támogató együttműködés és kapcsolat. Önmagunkban is léteznünk kell annak, amik vagyunk, de én a nők között csak egy nő vagyok, de egy Férfi mellett már a Nő.
Ja, és még csak annyit! Ne a másik kárára legyünk valakik, ne a társunk fejére taposva dugjuk ki a kakiból a fejünket, hanem egymást felemelve együtt legyünk azok, akik. (Most a tapasztalat beszél belőlem.) Émen.
sztem neked semmi bajod nincs… nagyon is nőies vagy 🙂
Kösz szépen! 🙂
bonyolúúúlt…
a “fegyveredet” bezzeg “eltakarod”…
hadd mosolyogjon mán…
Ühüm. És hol szeretnéd látni mosolyogni?
… kettőt találhatsz…
más: mi a külömbség Árpi és Aurél között?
bocs a szarvashibáért de egymás mellett vannak
nem találgatok. majd leírod, ha akarod.
Különbség? Nem tudom, ezt hogyan érted. Mindkettő egy férfinév. Személyesen ismerek Árpádot, viszont Aurélt nem.
Van a képek között egy női portré, feltehetően “felül semmi”!
Milyen apropóból tetted fel?
Valóban nincs a hölgyön kalap. 🙂
Csak úgy. A szemfülesek számára tettem ki.
Szóval, akkor mi a helyzet a két férfinévvel?
nem értem…
Csak úgy kedvtelésből tettem ki.
A szemfüles dolgot úgy értem, hogy nem kötöm külön senki orrára, hogy ki az, de ha valaki egy kicsit fineszes, az rájön. Na! Most már érthető? 🙂
A férfinevekre miért kérdeztél rá?
Akkor én hijján vagyok a finesznek vagy pedig zúg a fülem, káprázik a szemem (pedig azt mondják a TFT monitor nem villog!).
Te bizton nem lehetsz mert ég és föld a két kép.
Ja a két név: az egyikkel mintha találkoztam volna valahol…= Kun….os?
Melyikkel képpel hasonlítod össze?
Hát akkor valószínűleg nem én vagyok. 😀 … vagy mégis?
Az Aurél névvel itt találkozhattál. Azt használod nickként.
Az Árpáddal … nem tudom, hol futottál össze. Össz-vissz két ismerősöm van ily keresztnévvel. Ja, meg ugye Árpád királyunkra … izé, bocs, fejedelmünkre … emlékszem a történelem könyvből.
Lehet…
Különben eszembe jutott, hogy volt egy hasonló vezetéknevű ismerősőm csak Őt Editnek hívták
Árpád vagy Aurél vezetékneve volt a hölgynek?
Vagy esetleg az én vezetéknevemre gondolsz?
A Tiédre
Érdekes. Többször volt, mikor bemutatkoztam, Editnek értették a keresztnevem. 🙂
összezavartál…
Jaj, nem volt szándékos. Magyarázzam?
Azt írtad, hogy volt egy olyan vezetéknevű hölgy ismerősöd, mint az én vezetéknevem, akinek a keresztneve Edit volt.
Velem meg az történt többször, hogy amikor teljes névvel bemutatkoztam, akkor Editnek értették a keresztnevem.
(gondolom, jól elhadartam a nevem, és csak a ‘dit’ szótagot hallották meg, amiből arra következtettek, hogy Edit vagyok)
Volt egy hasonló vezetéknevű hölgy mint a Te vezetékneved csak a keresztneve volt Edit!
Értem, értem, csak kihagytam azt, hogy “mint az én vezetéknevem” 😀
😀
Hi-hi! 😀
Huncut és huncutka…
Csak jókedvű. 🙂
Dolgozol még?
Igen, de most felmegyek az emeletre, valami van…
Akkor szebb éjszakát! 🙂
(megyek aludni.)