Tolerancia és elfogadás

“… hogyan viseljük el a mást, a másságot. Ad-e létjogosultságot a társadalom egy olyan embernek, vagy kisebbségnek, aki nem a konvencióknak megfelelő módon él, vagy éppen nem a “felsőbb rendű faj” csoportjába tartozik. Ilyen volt a feketék küzdelme a létjogosultságért, a szabadságért, az egyenlő jogokért.

Ilyen a homoszexuálitás megítélése, amely véleményünk szerint ugyanezt a próbatételt prezentálja a modernkor felvilágosult állampolgárainak. Nem véletlen, hogy már egyre kevésbé tabu ez a téma, hiszen a meleg párok azt üzenik a világnak egyre láthatóbb formában, hogy az embernek elidegeníthetetlen joga azt szeretnie, akit a szíve választ.

A szeretet ma nem tűri el a konvenciók szűkös kereteit. A szerelem már korra, nemre és házassági állapotra való tekintet nélkül kér létjogosultságot. Ezek mind, bár jellegzetes Vízöntő kori ideák, amikre a társadalom egésze, még bizonyára nem áll készen, azonban számtalan olyan helyzetet teremt az élet, amelyben gyakorolhatjuk a “Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!” megélésének a képességét.

A legfontosabb szavak az újkor hajnalán a tolerancia és az elfogadás, s erre folyamatosan érlelnünk kell a szívünket!”

6 hozzászólás

  1. e írja:

    a liber??lis nem a drogost jel??li, de a liber??lisoknak alapvet??en van egy hozz????ll??suk a k??nny??drogokhoz- de hogy ki mit csin??l, az m??r saj??t dolga.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..