Félelmek

Egy beszélgetés során valaki (l.) azt mondta nekem, hogy fél saját magától. Bennem is megfogalmazódott valami hasonló gondolat néhány éve. Viszont egészen más okból merült fel a félelem. Én attól félek, hogy képtelen vagyok és leszek hosszú távon szeretni bárkit is. Hogy nem vagyok és leszek kitartó, hogy észre sem veszem, és egyszer megunom a másikat, és hogy egyszer már más fog érdekelni. Nem a szerelemtől tartok (bár e téren is akadnak paráim), hanem magamban nem bízom.

6 hozzászólás

  1. jjl írja:

    Ne par??zz! Ha megtal??lod akire v??rt??l, akkor minden csak j??nni fog, ??s nem fogsz rajta gondolkodni. Egy??bk??nt egy bizonyos id?? ut??n b??rmi ??s minden v??lhat unalmass??. K??rd??s, hogy k??zben megszereted-e annyira, hogy mellette maradj. ??S meg kell tanulnod magadban b?zni. Ez alapvet??. ??s az is term??szetes hogy k??ts??gek gy??t??rnek. Nehogym?? ??n besz??ljek Neked!! Sokkal talpraesettebb vagy enn??l!! AZ a baj, ha nem b?zol magadban, akkor azt m??sok is ??szre fogj??k rajtad venni, mert kisug??rzod. Pr??b??ld a t??k??rben saj??t magadnak mondogatni azt hogy igenis b?zol magadban ??s tele vagy ??rzelmekkel. H??ly??n hangzik, de seg?t!! :))

  2. BigDady írja:

    Lissza…feltenn??k egy igen egyszer??, ??mb??r m??gis el??g neh??z k??rd??st. Mi??rt van az, hogy k??t teljesen k??l??nb??z?? ember, teljesen k??l??nb??z?? helyen ugyan??gy, vagy szinte teljesen ugyan??gy gondolkodik, szinte ugyan azok a gondolatok/k??rd??sek mer??lnek fel benn??k? Mi??rt van ez? H??t ez k??t k??rd??s volt…na mindegy. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..