Édes pillanatok

Kicsiny szoba. Egy nagyobb ágy, egy szekrény és egy könnyű számítógépasztal elfért benne. A sötétítő félig behúzva, épphogy a monitort eltakarta árnyával. A lány elmerülten nézte a monitoron látható sorokat. Lejjebb gördített, majd szemét behunyva hátra döntötte a fejét. Hosszú, egyenes, barna haja eltakarta a szék háttámláját. Néhány perc múlva már a plafont bámulta, majd újra a képernyőn feltűnő színes képeket, írásokat figyelte.

A fiú halkan lépett be az ajtón. Nem akart beljebb menni. Így akarta látni a lányt. A profilját, amelyet a mesterséges fény élesebbé rajzolt. Hirtelen vágyat érzett, hogy arcát beletemesse a lány hajába. Az illatának emléke végig szaladt testének érzéki pontjain, és furcsán megbizsergette. Néhány lépés, és a lány vállait átkarolva elmerült a barna hajtömegben. Érezte, hogy a lány feje kissé hátrabillen. Lágyan kezével elsöpörte a nyakvonaláról a hajszálakat, majd megérintette szájával. Egy sóhaj volt a válasz. Szinte tapintotta, ahogy a lány testén végig viharzik a vágy. Fokozni szerette volna. Tovább csókolta, lehelte a gyengéd puszikat a fehér bőrre. Kezei végig táncoltak a lány vállain, derekán. Megfordította a széket, mert mindenhol csókolni akarta. Vágyta a szája ízét, a nyelvének formáját, a fogaik kicsiny koccanását. Ízlelni szerette volna bőrének minden apró sejtjét.

A lány magához húzta a fiút. Érezni akarta annak vágyát, forró száját. Remegve borultak egymásra.

A nap kíváncsian kukkantott be a függöny szélénél.

4 hozzászólás

  1. Lissza írja:

    ??r??l??k, hogy tetszik. Az a gond, hogy n??ha olyankor kap el, amikor nincs g??p a k??zelemben, se pap?r. 🙁 Azt??n ha elsz??ll az ihlet, k??s??bb nem mindig j??n vissza, vagy elfelejtem le?rni.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..