Lehet, hogy csak én csinálok belőle magamnak problémát, amikor olyas valakinek akarom elmondani a véleményem, meglátásom, akit egy picit sem szeretnék megbántani. Meg nem akarok akadékoskodónak, pofátlannak és erőszakosnak látszani. Ma is szinte ezerszer (oké, túlzok) kértem bocsánatot szó szerint és burkoltan, amiért én valamit másként gondoltam.

Máskor meg meggondolatlanul és észrevétlen trappolok bele egy másik ember önérzetébe, és úgy járok-kelek benne, mint kiselefánt a porcelánboltban. És csak nézek tágranyílt szemmel, amikor a másik besértődik. Mert nem értem, hogy miért …