– Csípj meg!
– Hm? Tessék?
– Csípj meg! Mindegy, hol, csak csípjél! – a szemén látszott, hogy komoly a felszólítás.
A fiú nézte, majd enyhén a lány bal alkarjának húsosabb részén csippentő mozdulatot tett. Nem akarta, hogy fájjon. Aztán elnevette magát. Néha nem értette a lányt, de inkább hagyta, hogy magukkal sodorják a hóbortjai. Mindenesetre megkérdezte:
– S ez most mire volt jó? – nem várt racionális választ.
– Érezni akartam, hogy élek.
A fiú nem csalódott. Valami ilyesmire számított.
– Egy csók nem lett volna jobb?
– Most nem. Most fájni akartam – mondta.
Igyekezett a lány szemébe nézni, az mindent elárulna. Sokszor rá tudott hangolódni. Csak vele tapasztalta ezt a képességet. Néha meg is ijedt ettől. A lány kibámult az ablakon, de a ráirányuló figyelem visszaterelte a tekintetét. Összenéztek, s a fiú tudta, most többről van szó, mint csapongó hangulatról. A lány szemében elveszett. Mélyen valahol fájdalmat érzékelt. Szerette volna meg tudni, mi okozza, de nem mert rákérdezni.
Megmoccant, hogy odamenjen hozzá, és megölelje. De az agya nemet kiáltott. Inkább hátratúrta a haját. Erről eszébe jutott, hogy a lány mennyire szereti babrálni az enyhén hullámzó fürtjeit. Hirtelen vágyni kezdett az érintésére. A gondolatainak megálljt kellett parancsolnia. Most nem. Majd ha … ha a lány felenged. Ha mosoly ragyog az arcán. De elég lenne egy huncut pillantás is.
Kerülte a lány tekintetét. Azt a fájdalmat nem akarta többet látni. A kanapé huzatára köröket rajzolt. Kicsiket, nagyokat. Lassabban, majd gyorsabban. Aztán egy mozdulattal elsimította a keletkező ráncokat.
– Megcsípjelek még egyszer? – kérdezte váratlanul. A lány szusszanásából érezte, hogy ez a kérdés meglepte. – Talán most jobban fog menni.
– Lehet ezt jobban csinálni?
– Teszek több próbát, és szólsz, melyik az igazi – ajánlotta, majd a mutató ujjával és a hüvelykujjával össze-összecsippentette a lány közelebbi karján a bőrt. A csuklónál kezdte, s haladt a váll felé. Szépen lassan. A felsőkarhoz érve lassította az ujjai mozgását, szinte simogatta a puha bőrt. A lány hirtelen elkapta a karját, s felkuncogott.
A fiú tudta, hogy a lány csiklandós.
akajoook ilyen hangulatot ….
Cs?pj??l meg!
csikland??s vagy?
Az att??l f??gg… Ha nagyon j?? kedvem van, ??s b??rmin nevetek, akkor igen.
… ??s most milyen a kedved? 🙂
Hmm! … kis k?v??ncsi… 🙂
h????????t igen, ??n m??r csak ilyen vagyok 😀
A k?v??ncsis??g fiatal?t! Sz??val, csak legy??l az! 😉
bruhahaha, sz??val ??reg vagyok ??s fiatalodnom kell? 😛
Mihez k??pest vagy ??reg? … vagy kihez? 😉
nos igen, ez m??r egy m??sik n??z??pont k??rd??se 🙂 A mihezre a v??laszom : szerintem semmire, a kihez meg ugye el??g specifikus 🙂
Akkor vedd j??v??re n??zve j?? tan??csnak!
Egy vesz??lye van csak: a t??lzott fiatalod??s. 😀 J??b??l is meg??rt a sok.
J??, igyekszem nem visszafejl??dni az ??vod??ig 🙂
Javaslott, mert az??rt a h??lgyek nem nagyon rajonganak az ovisok??rt.
(B??r van egy-k??t a kiv??tel.)
pedig az ovis szerelem a legszebb. abban m??g semmi ??rdek nincs 🙂
Na, ja! Nekem az kimaradt. 🙁
vagy csak m??r nem eml??kszel r?? 🙂
Att??l tartok, hogy nagyon is j??l eml??kszem erre. Nekem ott fi?? bar??tom volt. Nem szerelmem.
rajzoljak Neked ovod??skori szerelmet? 🙂
??des vagy! Tegyed! K?v??ncsi vagyok, milyennek k??pzeled az ??n ??vod??skori szerelmem. 🙂
rendben, ma este nekiesek 🙂
most nagyon tetszett??l
K??sz!
elkezdtem rajzolni. ki??gett a szemem ma. asszem, ebb??l m??r csak holnap lesz valami …
Na, siker??lt az ovis szerelem?