Itt egy új nap. És én a tegnapival vagyok elfoglalva. Legalábbis most blogíráskor. Szóval tegnap du. és este egy kicsit az idegeimre ment a férjem. Szerintem ez is volt a célja. Vagy az, hogy veszekedést szítson. Este pedig, amikor egy kicsit erélyesebben kértem vlmire, akkor még ő kérdezte, hogy miért vagyok ideges. Persze nem voltam az, csak utálom a tötyörészést. Szóval kezdte azzal, hogy idétlenül (szerinte sportosan) vezetett haza felé. Utána folytatta fütyörészéssel. Mellé jött az, hogy egész este elvonulva zenét hallgatott, de legalább többnyire fülhallgatóval, mert egyébként ordíttatta. Este hétkor kimászott a szobából, és mintha nem történt volna semmi, játszotta a tökéletes apukát. Alig vártam, hogy aludhassam. Megnéztem a Vészhelyzetet, amin jókat derültem. Utána egy kis medi, aztán a jótékony alvás. Reggelig, mint a bunda. Ez a legjobb, hogy jól tudok aludni! Ma reggel, mikor szálltam ki az autóból, utánam szólt: lehet, hogy küld egy levelet (e-mail), olvassam el. Kíváncsi vagyok, mit akar már megint.