Éppen fordítottam egy angol szöveget, melyben Szvámi Brahmanandtól származó idézetek – végülis összefüggő beszéd – van. Olvasva és fordítva az egyik mondatot (”Lássuk meg az Istenünket mindenben. Ez a teljes odaadás (ananyatha).” ) elgondolkodtam azon, hogy ez elég könnyen menne jelenleg nekem, ha tárgyakról és állatokról lenne szó. Egy-két emberre sajnos csak a legcsúnyább nézésemmel tudnék rápillantani. S egy picike istenkét sem látnék meg bennük.
… száj félrehúz …
ink??bb ??rd??g??csk??t?:)
H??t nem ??ppen arra gondoltam. Ez az id??zett mondat azt jelenti, hogy amikor Istent megl??tjuk mindenben, azzal minden ir??nt szeretettel vagyunk. ??n jelen pillanatban legal??bb egy ember fel tudok sorolni, akire biztos nem tudn??k szeretettel n??zni, sem gondolni. Ergo: nem l??tom meg benne Istent.