Kitolásnak és merényletnek veszem a boltosok részőről, ha reggel nincs sima joghurt (angolul kiejtve: jogört – az r-betűt elnyeljük) a boltban. A puffasztott rizsszelet (hungarocell – Kedvesem után) hiányát még csak-csak megbocsátom.
Sűrű hétnek nézek elébe. A délutánjaim egy része már foglalt. Egy lakás megvételén is gondolkodom. Hitel ügyben még futok egy kört ma. Aztán egy másik ügyben is nagyon dilemmázom. Valamibe belefutottam áprilisban csak úgy, s nem gondoltam, hogy így sikerül. Vagy mondok egy hatalmas NEM-et, vagy tovább úszom az árral. Bár ez utóbbinak – még – nem sok értelmét látom. Viszont a nem kimondásával meg, úgy érzem, elvesztek valamit, ami még nincs, de lehetne. Azon filózom, hogy nekem időm sincs rá. Ha teljesen ártatlanra veszem, akkor sem.
??s mit mondt??l?
Semmit
Ez is egy d??nt??s.
Vhol olvastam (tal??n a a Parkinson t??rv??nyeiben) ez is egy megold??si alternat?va: tedd az ??gyet f??lre, pihentesd, ??s z??k??k megold??dik mag??t??l.
Parkinson tudott valamit. N??lam is bev??lik azokban az esetekben, ha k??pes vagyok h??trad??lve v??rni.
K??telez?? irodalom!
Az illet?? magasrang?? gyarmati, majd miniszt??riumi tiszstvisel?? volt az Egyes??lt Kir??lys??g szolg??lat??ban. Tapasztalatb??l, nagyon j??l ismerte a d??rg??st…minden szava aranyat ??r! ??s mellesleg sz??rakoztat?? olvasm??ny.