Még a kezem is remeg. Most beszéltem a húgommal, és elmeséltem neki, hogy milyen döntésre jutottam. És, basszus, azt is, ami tegnap este vetődött fel bennem. A férjem annyira gyerekcentrikus az utóbbi pár napban, hogy attól tartok, a váláskor magának fogja őket követelni. És ezért most “be akar vágódni a gyerekeknél”. Már csak azért lenne jó neki ez a változat, mert így könnyebb élete lenne, mint akkor, ha nálam maradnak. Neki ítélnék a lakást, és még esetleg az én kicsinyke fizetésemből a gyerektartást. Jóval szarabbul járnék én így, mint ő abbban az esetben, ha nálam maradnának a gyerekek. Ez utóbbiért természetesen harcolni fogok. 

Miért gondolom, hogy ezt akarja? Most olyan dolgokra is vetemedik, mint pl. a mese olvasás lefekvés előtt. Pedig eddig semmivel sem lehetett rávenni. Még ő szokatta a gyerekeket az esti dvd-mesenézésre az élő mesélés helyett. Én eleinte elleneztem és kitartóan meséltem, de aztán elhagyódott a dolog.