Meg lehet-e ismerni egy embert? Mondjuk a blogja alapján? Költői kérdés, hiszen egyetlen válasz létezik erre. Egy jó nagy NEM. Az ember annyira sokrétű tud lenni, hogy néhány bejegyzés, apró reagálások a világ általa látott és érzékelt részére nem tükrözheti hűen a valódi személyiséget. Egymás mellett élők is csak részeket kapnak a másikból. Ha megkérdeznél egy házaspárt, aki tényleg szerető, egymásra figyelő kapcsolatban élt le 50 évet, ők valószínűleg azt nyilatkoznák, nem ismerik a másikat teljes valójában. Az ember változik. Folyamatosan. 7 évente kicserélődik a sejtállománya. Ennek megfelelően a személyisége is alakul. Kicsit vagy nagyon, az már a körülmények és egyéb dolgok szabják meg. A fentiek alapján tehát soha nem mondhatjuk egy emberre, hogy ismerjük. S a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk ellene, ha elkönyveljük valamilyennek. Vagyis elvárásokat építünk felé, aminek természetesen ő nem tud, és nem fog megfelelni. Következtetés? Mindenki maga vonja le.

Utóirat: Magunknak kell megbirkózni azzal, ha a másiknak egy-egy “hibájával” szembesülünk. A mi korlátainkat döngeti, s “csak” bennünk kelt ellenérzéseket.

De nem kell mindent elfogadnunk a másiktól. Vannak határok. Ha ezt átlépi, akkor … Ennyi.