Vedd ??gy, hogy rosszul fogalmaztam.
Egy??bk??nt is : ??ltal??ban mindenki mag??b??l indul ki, saj??t gondolatvil??g??hoz viszony?tja a l??tottakat, tapasztaltakat. Minden ember furcsa a maga m??dj??n. ??n m??snak vagyok furcsa, mert nem ??gy gondolkodom, ahogy ??.
??n b?rom a “furcsa” embereket, mert ??rdekesek. Eg??sz j??l lehet mozizni rajtuk.
Indus írja:
Furcsák? 😀
Mert nem olyanok mint Te?
Szerintem csak különbözőek – különbözően bolondok (nagy az isten állatkertje és alacsony a kerítés).
Ezt egyszer már kifejtettem, nem ismételek.
Jobb?? nem tehet??nk senkit, ha ?? nem akarja. Legfeljebb t??mogathatjuk akarat??ban, sz??nd??k??ban ??t, ha ?? ezt a v??ltoz??st val??ban akarja ??s tesz ??rte! Addig mi csak csendes szeml??l??i ??s drukkol??i lehet??nk ??let??nek. Meg elfogad??i.
Most az jutott az eszembe, hogy a legnagyobb t??mogat??s, amit adhatunk, az a szeretet.
Spiritu??lisan tekintve a szeretet nem egyedi ??s nem szem??lyre specializ??lt. Ha ??s amikor annak tekintj??k, akkor csak az ego “szereti” a m??sik egot. Az ego tesz k??l??nbs??get ember ??s ember k??zt, az l??t egy??ltal??n k??l??nbs??get, az haragszik, az ut??l, az gy??l??l. A sz?v, a l??lek csak szeretni tud, m??st nem ismer. A igazi szeretet pedig pedig a m??sik, a t??bbi ember elfogad??s??t is jelenti.
Indus írja:
Régen bírtam a furcsa embereket, élveztem a társaságuk, nagyon jól szórakoztattak és tanítottak. (arról álmodtam, hogy ha megtehetem majd egyszer, mind magam köré gyűjtöm őket, egy reneszánsz királyi udvar példájára)
Aztán egy időben meg akartam változtatni őket, hogy belássák a a számomra már ismert, de előttük még tornyosuló problémák megoldásait, igazságokat és tapasztalatokat – ezzel megóvni, kímélni szerettem volna őket. Persze, ez nem ment. 🙂
Ma már szimplán: örülök, hogy élek. Nem foglalkoztatnak mások furcsaságai – de legalább már nem akarom jobbá tenni, segíteni őket. Lehet, hogy ez lett az én furcsaságom. :-)))
Indus írja:
Elfogadni és szeretni messze nem egy kategória.
A szeretet esetibb, különlegesebb, személyes.
Indus írja:
A fény az árnyék együtt jár. Így teljes, egész a kör.
A személy pedig csak akkor tudja a saját útját járni, ha végig ego, maga maga marad. Csak rá jellemző, egyedi kombinációjú tulajdonságokkal, érzésekkel, elképzelésekkel, álmokkal. Pont ez benne ami szerethető.
S mi van akkor, ha valaki nem hiszi el mag??r??l, hogy szerethet???
Lissza írja:
??s? Az csak egy k??ls??, ha a t??k??rben l??tott k??pre gondolsz.
Indus írja:
Nézzen tükörbe.
Indus írja:
Grrrr! Pedig megfogadtam, hogy nem szólok bele senki életébe!
Szóval: aki nem hiszi, hogy szerethető, az valószínűleg ö?nismereti, önértékelési problémák okozta önbizalomhiányban szenved.
TÜKÖR (mint jelkép) jelentése: ismerje és fogadja el önmagát, olyannak – egyedinek – amilyen.
Tiszt??n rossz, tiszt??n j?? nem l??tezik. Meg kell tal??lni, ami j??, sz??p ??s szerethet??. Ha ezek megvannak, ismered az egyedi ??rt??keidet. Ezek miatt leszel szerethet?? TE.
“T??rgyi t??ved??s!” – ez nagyon tetszik! 🙂
Akkor m??g s??lyosabb a dolog. Minket n??znek h??ly??nek. Illetve akarj??k a j??n??pe h??ly??re venni. 🙁
Tárgyi tévedés!
Ha valaki, ők aztán tudják, hogy mennyire komolytalanok…csak annak szeretnék magukat mutatni a nyilvánosság előtt.
Szerinted van aki ezt nem tudja?!? Vagy legalább nem érzi, ösztönösen?
H??t, tudod, sok furcsa ember van…
Vedd ??gy, hogy rosszul fogalmaztam.
Egy??bk??nt is : ??ltal??ban mindenki mag??b??l indul ki, saj??t gondolatvil??g??hoz viszony?tja a l??tottakat, tapasztaltakat. Minden ember furcsa a maga m??dj??n. ??n m??snak vagyok furcsa, mert nem ??gy gondolkodom, ahogy ??.
??n b?rom a “furcsa” embereket, mert ??rdekesek. Eg??sz j??l lehet mozizni rajtuk.
Furcsák? 😀
Mert nem olyanok mint Te?
Szerintem csak különbözőek – különbözően bolondok (nagy az isten állatkertje és alacsony a kerítés).
Ezt egyszer már kifejtettem, nem ismételek.
Jobb?? nem tehet??nk senkit, ha ?? nem akarja. Legfeljebb t??mogathatjuk akarat??ban, sz??nd??k??ban ??t, ha ?? ezt a v??ltoz??st val??ban akarja ??s tesz ??rte! Addig mi csak csendes szeml??l??i ??s drukkol??i lehet??nk ??let??nek. Meg elfogad??i.
Most az jutott az eszembe, hogy a legnagyobb t??mogat??s, amit adhatunk, az a szeretet.
Spiritu??lisan tekintve a szeretet nem egyedi ??s nem szem??lyre specializ??lt. Ha ??s amikor annak tekintj??k, akkor csak az ego “szereti” a m??sik egot. Az ego tesz k??l??nbs??get ember ??s ember k??zt, az l??t egy??ltal??n k??l??nbs??get, az haragszik, az ut??l, az gy??l??l. A sz?v, a l??lek csak szeretni tud, m??st nem ismer. A igazi szeretet pedig pedig a m??sik, a t??bbi ember elfogad??s??t is jelenti.
Régen bírtam a furcsa embereket, élveztem a társaságuk, nagyon jól szórakoztattak és tanítottak. (arról álmodtam, hogy ha megtehetem majd egyszer, mind magam köré gyűjtöm őket, egy reneszánsz királyi udvar példájára)
Aztán egy időben meg akartam változtatni őket, hogy belássák a a számomra már ismert, de előttük még tornyosuló problémák megoldásait, igazságokat és tapasztalatokat – ezzel megóvni, kímélni szerettem volna őket. Persze, ez nem ment. 🙂
Ma már szimplán: örülök, hogy élek. Nem foglalkoztatnak mások furcsaságai – de legalább már nem akarom jobbá tenni, segíteni őket. Lehet, hogy ez lett az én furcsaságom. :-)))
Elfogadni és szeretni messze nem egy kategória.
A szeretet esetibb, különlegesebb, személyes.
A fény az árnyék együtt jár. Így teljes, egész a kör.
A személy pedig csak akkor tudja a saját útját járni, ha végig ego, maga maga marad. Csak rá jellemző, egyedi kombinációjú tulajdonságokkal, érzésekkel, elképzelésekkel, álmokkal. Pont ez benne ami szerethető.
H??t nem tudom. Ezt nem tudom.
S mi van akkor, ha valaki nem hiszi el mag??r??l, hogy szerethet???
??s? Az csak egy k??ls??, ha a t??k??rben l??tott k??pre gondolsz.
Nézzen tükörbe.
Grrrr! Pedig megfogadtam, hogy nem szólok bele senki életébe!
Szóval: aki nem hiszi, hogy szerethető, az valószínűleg ö?nismereti, önértékelési problémák okozta önbizalomhiányban szenved.
TÜKÖR (mint jelkép) jelentése: ismerje és fogadja el önmagát, olyannak – egyedinek – amilyen.
Tiszt??n rossz, tiszt??n j?? nem l??tezik. Meg kell tal??lni, ami j??, sz??p ??s szerethet??. Ha ezek megvannak, ismered az egyedi ??rt??keidet. Ezek miatt leszel szerethet?? TE.
V??laszk??nt l??sd a legutols?? bejegyz??sem!
Dehogy! Pont annyit, amennyit kellett.
Olvastam.
Már megint sokat pofázok/tam.