Esküszöm, hogy néha a férfiak sokkal lelkizősebbek, mint a nők. Ráadásul nem is beszélnek arról, hogy mi a bajuk. Csak morcosak, és azt mondják: semmi bajom. 

A férjem csinálta ezt régebben. Feküdt és meredt fel szótlanul a plafonra. – Mi bajod?, – Semmi., – De mégis!.., – Nincsen semmi., – De akkor miért nem szólalsz meg, és miért nézel levegőnek?, – Nincsen semmi. 

Ha rákérdezek, akkor a pasi mondjon konkrét dolgot. Pl.: fáradt vagyok, összevesztem X-szel, megbántott Y, ballábbal keltem fel reggel, sok a munkám, jön a mittudoménmilyen front, stb. Vagy mondja azt: B.zmeg! Veled van problémám! 

Ha meg nem akarja, hogy más tudjon róla, akkor titkolja el, és szenvedjen akkor, mikor senki nem látja. Én szívesen lélekbúvárkodom, de ha nem mondanak kézzelfogható dolgokat…. No, innentől kezdve van lesz@rva.