Lassan rájövök, hogy T sem az igazi. Erre vonatkozóan voltak ugyan már megérzéseim, illetve nem érzéseim. Akkor, X évvel ezelőtt jók voltunk egymásnak, de azóta másként fejlődtünk. Biztos tanulhatnék tőle, de ő is tőlem. Most már tudom, hogy milyen gondolkodású embert szeretnék magam mellé hosszabb távra: aki fogékony a keleti kultúrák gondolkodásmódja iránt. A teljes elutasítás és meg nem érteni akarás szintjén lévő embereket én már túlnőttem. Nem akarom őket meggyőzni, és megtéríteni, de együttélni sem velük. 

Így több év elteltével igazat kell, hogy adjak az egyik TM-tanárnak: nem jó, ha a meditáló, esetleg sidha társa nem meditál. Ezt tovább gondolva általam: nagyobb az esély így arra, hogy nem egy irányba fejlődnek. Ez eltérő gondolkodásmódot eredményezhet.