Macskamanci minden nap mutat valami újat.

Ami régi: még mindig fél tőlem, s gyanítom, ez jó ideig meg is marad. De szinte minden zajra összerezzen, felfigyel (kintről beszűrődő, hangosabb emberi hangokra egyből felkapja a fejét, stb.). Még mindig “vámpírosat” játszik, azaz éjjel ébren, nappal elmegy aludni. Bár, hogy itthon vagyok, a héten a második reggelen mer világosban jönni-menni. De, úgy tűnik, félkilenc a vízválasztó. Akkor bevonul a “barlangjába” aludni. Estig.

Úgy döntöttem a konkrétabb kapcsolódásunk érdekében, kivárom mindig, hogy jelezze – akár nyávogással – az éhségét. Így kénytelen kontaktálni velem. Egyébként csak kerülgetne.

Vannak kedvenc helyei (pl. pad, a gyerek ágya), de felfedez újakat. Már kiül a gyerek szobájában az ablakba. Szeret nálam is az erkélyajtó elé ülni, de itt nem sok érdekes van, hiszen csak az erkélyt látja.

A kaparófáját rendszeresen használja – éjjel. Ugye ezt kipakolom lefekvés előtt, és mivel magamra zárom a szobaajtót, így kevésbé zavar.

Körbeőrjáratozza többször is a lakást, mindent megfigyel, megszagol, szerintem csekkolja, hogy történt-e változás az elmúlt 10-20-30 percben, akár félnapban.

Ami új: múlt éjjel felmászott a gyerek szobájában az egyik (?) szekrény tetejére. Ezt onnan tudom, hogy az oda feltett baseball sapkát leverte.

Már mer előttem tisztálkodni.

Már nem változtat tartózkodási helyet, ha felfedezem, hogy éppen hol üldögél, fekszik. Mindenestre jobban szereti, ha ő lát engem, de azt hiszi, én nem látom.

Próbálgatom az úgy nevezett nedves eledeleket. Amit megeszik, és nem hányja ki, az már nyerő, ergo adhatom neki máskor is. Eddig bevált egy DM-es és egy aldis kaja. Ma reggel, egy egész éjszakai nem evés után, csak szárazat adtam neki, amiből rágcsált valamennyit, majd keringett egy sort a lakásban, aztán elkezdett nyávogni. Lassan megtanulom, hogy ez a fajta nyávogás azt jelenti: “adjál enni”. Úgyhogy felbontottam az aldis kis konzervet, amit tegnap vettem, majd kanalaztam belőle egy kisebb adagot. Miután benyalta, és kereste a folytatást, egy újabb adagot adtam. Megette, nem hányta ki, úgyhogy maradhat.

Már láttam felmenni a kaparófájának az első szintjére, de a kipárnázott, fekvőhelyes tetejét csak megszagolta, ellenőrizte. És mulatságomra észrevette a falon levő, előző lakó által furt 2-3 lyukat a falban (nem volt kedvem anno beglettelni azokat is), és nagy lelkesen lecsapott rájuk. Aztán csalódására könnyen elkapta őket, nem mozdultak, és tulajdonképpen nem is fogott semmit.

Velem még nem akar játszani. Nem is tudom, hogy játszik-e éjjel. Azon gondolkodom, hogy a kaparófájáról lelógatok egy kicsi labdát, amivel elszórakozhat, ha akar.