Hát, ez az éjszaka elég weird volt. Alapjában véve jól aludtam volna, de valahogy még sem. Törődötten ébredtem, pedig az órám adatai szerint szinte alig mocorogtam alvás közben, két felébredés között.

Fél tíz körül felriadtam, és először még csak azt hittem, hogy a szokásos wc-re menetelem miatt. Aztán a sötét lakásban közlekedve fura felvillanásokra figyeltem fel. Az órámra gyanakodtam, ami bizonyos mozdulatoknál a képernyőjét megvilágítja, aztán rájöttem, ezek a fények odakintről érkeznek. Villámok. Aztán lassan a füldugómon is átszűrődött a folyamatos dörgés. A hangsúly a folyamatoson van. Mert az volt. Egy pillanatig sem volt csend.

Bedöntöttem, bezártam, lehúztam, stb. Azaz megtettem az óvintézkedéseket az esetlegesen beeső eső ellen. Visszafeküdve hallottam, hogy egyre közelebb vannak a dörgések, de hamar távolodtak is. Igazából a város azon része csak a szélét kapta a zivatarláncnak. Pedig olyan jólesett volna egy valódi vihar.

Gondolom, amely területeket telibe kapta, az ott lakók nem voltak túl boldogok tőle.

A szokásos 4 órai ébresztőt elég rosszul fogadtam, és az edzésemből nem is lett semmi. Inkább elmentem egy 48 percet gyalogolni. Ha már futás sincsen.